SGA



A magzati korukhoz viszonyítva kis súllyal és hosszal született
(small for gestational age - SGA) gyermekek egészségi problémái

Az SGA definiciója, gyakorisága. A születések mintegy 5 százalékában az újszülöttek a gesztációs (magzati) korukhoz képest kis súllyal és/vagy hosszal jönnek a világra. Ezeket az újszölötteket a szakirodalom a small for gestational age -SGA- gyermekek kifejezéssel illeti. A gesztációs korához viszonyítva kisebb újszülött esetében a születési súly és/vagy hossz lényeges mértékben, statisztikai kifejezéssel élve legalább két SD (szórás) értékkel, elmarad a gesztációs korának megfelelő súllyal vagy hosszal született újszülött értékeitől.

Az állapot jelentőségét az adja, hogy az SGA-gyermekek körében, a gyermek- és serdülőkor folyamán, majd pedig a felnőttkorban, olyan egészségi problémák kialakulásával számolhatunk, melyek megelőzhetők, eredményesen kezelhetők vagy hosszú távú gondozást igényelnek.

Az SGA okai.
Az SGA kialakulása számos okra vezethető vissza. Az anyai okok első csoportjába az anya betegségei tartoznak, melyek közül a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség, a vesebetegségek, a keringési és légzőszervi betegségek és az anyai fertőzéses eredetű betegségek emelhetők ki. Az anya állapotára ható környezeti tényezők közül pedig a legfontosabbak a dohányzás, az alkohol- és a drogfogyasztás valamint a gyógyszerszedés, továbbá az anya mennyiségi és/vagy minőségi szempontból nem kielégítő táplálkozása. A magzati tényezők között említhetők a különböző genetikai eltérések, anyagcsere-betegségek, fejlődési rendellenességek és a magzati fertőzések. A méhlepény rendellenességei külön csoportot képeznek. Demográfiai tényezők, mint az anya életkora, testsúlya, a terhesség során bekövetkezett súlygyarapodása, korábban kis születési súlyú újszülött szülése, továbbá etnikai hovatartozása, is befolyással vannak a születési súlyra és hosszra.

Az SGA kialakulásának mechanizmusa.
Ezek a tényezők végeredményben a magzati fejlődés zavarát okozzák. Vagy a magzati fejlődés bizonyos folyamatainak közvetlen károsítását idézik elő, vagy olyan változásokat indukálnak, melyek a változó anyagcsere folyamatok révén a magzat számára bizonyos alkalmazkodást biztosítanak. Lehetséges végül, hogy a károsító hatás az anyagcsere folyamatok olyan változását idézi elő, ami a hatás megszűnését követően is fennmarad, mert az anyagcsere folyamatok átprogramozódása a magzati életben a későbbi életkorban kialakuló anyagcsere-eltérésekhez vezet (ún fetal origin vagy programming hypothesis).

Növekedés SGA-ban.
Az SGA-gyermekek túlnyomó többségében az első életévek folyamán ún. behozó növekedés (catch up growth) következik be. Az életkor előrehaladásával a catch up growth az érintettek egyre nagyobb hányadát érinti, azonban végül is az esetek mintegy 10 %-ában az SGA-gyermekek nem képesek a növekedési elmaradásuk behozatalára. Ezen SGA-gyermekek esetében a növekedési hormon és a hatásának érvényre jutásában szerepet játszó faktor (inzulinszerű növekedési faktor I -IGF-I) működésében különböző eltérések mutathatók ki: elégtelen a növekedési hormon képződése, vagy nem kielégítő a hormonhatás, vagy az IGF-I hatás elégtelen.

Ezekben az esetekben bioszintetikus növekedési hormon kezelésre van lehetőség (l. később).

Ugyanakkor ismeretes, hogy a korai és gyorsan bekövetkező behozó növekedés előnytelenül befolyásolja az SGA késői következményeinek kialakulását. Ilyenkor ugyanis ún. alma-típusú elhízás fokozatos kialakulása következik be. A hasi zsírszövet felszaporodása pedig a zsírszövetben termelődő hormonszerű anyagok révén az inzulinnak, egy fontos anyagcsere-hormonnak a hatáscsökkenéséhez és következményes fokozott termelődéséhez vezet, ami a későbbi életkorban kifejlődő anyagcsere eltérések forrása lesz.

Serdülés SGA-ban.
Az SGA gyermekek egy részében a serdülés a kortársakhoz viszonyítva hamarabb következik be és gyorsabban zajlik le. Ez a növekedés korábbi befejeződéséhez vezet, ami a végleges testmagasság csökkenését jelenti.

Pszichoszociális fejlődés SGA-ban.
Az SGA gyermekek értelmi és pszichoszociális fejlődésében is gyakran mutatható ki elmaradás a kortársakhoz viszonyítva. Ez a gondolkodásmódban, az intellektuális teljesítményben, a tanulási képességekben és eredményességben, a magatartásban, az önértékelésben és a társakhoz való viszonyulásban egyaránt megnyilvánulhat.

Anyagcsere-eltérések SGA-ban.
Kis súllyal született személyek körében, már a felnőttkorban végzett vizsgálatok során mutatták ki, hogy közöttük gyakran észlelhetők az elhízás, a szénhidrát- és a zsíranyagcsere zavarai és az emelkedett vérnyomás. A szénhidrát-anyagcsere zavara esetén emelkedett lehet az éhgyomri vagy a cukorterhelés során mért vércukor szint, vagy ritkábban az ún. 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat. A zsíranyagcsere zavara a koleszterin és a triglycerid (egy további vérzsír-frakció) szintjének emelkedésében és az ún védő koleszterin szintjének csökkenésében nyilvánul meg, s ezek az eltérések az érelmeszesedés kialakulását segítik elő. Ha a felsorolt eltérések együtt fordulnak elő, jellegzetes anyagcsere tünet-együttes (metabolikus szindróma) fennállásáról beszélhetünk. A metabolikus szindróma kialakulásának valószínűsége növekszik, ha az SGA gyermekek egészségtelen életmódot folytatnak (egészségtelen táplálkozás, nem kielégítő fizikai aktivitás).

A megelőzés és kezelés lehetőségei SGA-ban.
Az SGA okainak ismeretében mondható, hogy kialakulása az esetek jelentős hányadában megelőzhető. Az elsődleges megelőzésben kiemelt szerepe van a terhességre való felkészítésnek, a terhesek egészséges életmódja biztosításának; a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fizikai aktivitás és a káros szenvedélyek elhagyása emelhető ki.

A másodlagos megelőzés az SGA következményeinek korai felismerését és ezek időben történő kezelésének megszervezését jelenti.

Az SGA azon eseteiben, melyekben a behozó növekedés nem következett be és számottevő növekedési elmaradás mutatható ki, ma már lehetőség van a bioszintetikus növekedési hormon kezelésre. A készítményeket naponta szükséges adni, a beadás könnyen kezelhető, pontos adagolást biztosító eszközzel történik. A kezelés hatására a növekedés üteme felgyorsul, s a növekedés befejeződésének idejére normális végmagasság érhető el. Az eredmények annál jobbak, minél hamarabb indul a kezelés. A növekedés gyorsulása mellett a vérnyomás csökken, a zsíranyagcsere javul, a testösszetétel kedvezően változik (az izomszövet mennyisége nő, a zsírszöveté csökken), s még a pszichoszociális problémák javulása is kimutatható. A szénhidrát-anyagcsere kismértékű romlása előfordulhat, ez azonban a kezelés befejeződésekor megszűnik. A fentiek alapján a bioszintetikus növekedési hormon terápiát SGA-ban hatásos és biztonságos kezelési módnak tartják. Hazánkban a költséges kezelést az egészségbiztosítás még nem finanszírozza.

Ha az SGA-gyermekek rendszeres ellenőrzése során az anyagcsere-eltérések kialakulására utaló jelek észlelhetők, az életmód változtatására vagy a megfelelő kezelés indítására van szükség.

Alapvető a metabolikus szindróma alapját képező elhízás komplex kezelése, ami magában foglalja az étrendi kezelést, a fizikai aktivitás biztosítását és a pszichés támogatást.

A szénhidrát- és a zsíranyagcsere zavarainak kialakulása és a magas vérnyomás folyamatos és komplex gondozást indokol, ami harmadlagos megelőzésként a további következmények és szövődmények kivédését célozza.

Az SGA-gyermekek egészségi állapotában észlelt egyéb eltérések esetén specialisták bevonására is szükség lehet.